Pocy Ramone oldala

 

 

 

Nem fogy el sosem

 

Hozzátok szólok vagy
Mindenkihez talán.
A téma régen meg van
Graffiti képként egy ósdi
Kőkerítés falán!

Vagy talán egy könyvben
Egy kifakult lapon,
Amitől szemek áznak könnyben
Naplementés romantikus napon!

Keresheted Égben
Hol a madár röppen,
Kutathatod napban
Felhőben vagy ködben!

Egy hely van ahol
Létezése biztos,
Elárulom mindjárt
Tanyája nem titkos!

A szívedben vesz lakást
ott keres csak szállást
Csak hagyd élni a parázst
életednek fáján!

Nem kell félned attól
hogy egyszer csak el-ég,
Adj belőle,dobáld,markold
Hidd el marad számodra is elég!

A Szeretet nem fogy el
Szól hozzánk az ének,
Testben ugyan nincs közöttünk
De velünk van a Lélek!!

Tanít minket jól szeretni
S ez soha sem lesz "divat",
Hagyd magad csak úgy messze menni
S Ő épít Benned
A Szeretetből Hidat! 

 

 

Hála örökké

 

Nézz vissza kicsit,vissza az útról
A néha keserű de mégis boldogról
S tekintsd meg a könnyesen nevetőt
A remegő kézzel ölelve szeretőt

Állj meg s gondolj az ingyen vigaszra
tekints az ezt bevilágló viaszra
A terülj terülj asztalra
S az Istentő Kapott Rengeteg Malasztra

Ha kint látod hullani a Hót
Ne feledd az a temérdeknyi jót
Ami Istentől ingyen született
Legyen Számodra ez „Titkos“ Üzenet

Mert azért kaptad Drága Kedvesem
Ha az évek szállnak is titkon csendesen
Szeresd azt az égből jött Gyermeket
Ki Mindannyiunkért annyit szenvedett

De Köszönet Neked
Az Arcért ami mindíg Mosolygó
Bár az élet Néha borongós
Köszönet a kézért mely mindíg simogat
S a Szívért mely bármikor enyhet ad

Köszönet a Dalért mely szolgált vigaszul
Az Igéért melytől Lelkem Igazul
Köszönet Néked Csak Úgy Mindenért
Köszönet az eltelt Boldog Évekért!!

 

 

Szabad vagy!!!!

 

Ha földi testbe van zárva a lélek
Börtöne zárán súlyos lakat vagy!
De Keresztre verték!!
FIGYELJ!!!!!!
érted Tették!
ÉPPEN EZÉRT!
Hidd,érezd és Tudd
        Hogy
SZABAD VAGY!!!!

 

 

A Szeretet Kovásza

 

Hogy mi a legértékesebb szó a világon?
Mint Nap az égen, szirom a virágon
Úgy fonja át a mi kis életünk
E nélkül talán nem is létezünk.

Olyan ez,ha fázol, melegít,
Ha elesnél,felsegít
Magányodban veled marad,
S ha éhes volnál enni ad.

Akiről most beszélek az maga a Szeretet
Hallottad már Te is tán éppen eleget.
De Ő most kicsit másképpen van jelen,
Suttogva csöndesen szinte jelentéktelen.

 

Mégis a nyomában megváltozik minden.
Amid eddig nem volt,Tőle megkaphatod ingyen.
Nyomában mindig csak mosoly van és béke,
És ezeknek túlcsordulóan tömött mértéke.

Adj Ebből másnak görcsök nélkül szabadon.
Ha csak mesét olvasva is egy magányos padon,
Vagy Nénikezét foga egy betegágy szélén,
Ez is fel lesz írva hidd el,(De nem most majd a „VÉGÉN”)

Hát Ne Érezd tehernek, ha fölszedsz egy Szemetet!
Hiszen  Egyszer Érted is MEGHALT A SZERETET,
Ingyen Tette és nem vár Tőled sem Sokat,
Egyszerű Csak annyit hogy szeress másokat.

Így kezdjünk Dolgozni ebben az egyszerű, de Szépben,
S Legyünk Kovászok az Éltető Kenyérben!
S Ha majd Jövőre Újra jössz erre a Showra,
Hát Nem múlt el Nyomtalanul ez a 72 óra!

 

 

 

Csak Szeress!!!

 

Gondolatban most egész máshol járok
Ülök és az arcom a térdemre hajtom
Ülök és egy nagy csodára várok
Csak nyílna tárulna máshová az ajtóm!

 
De hisz itt vagyok!
Ahol Adhatok,szólhatok,tehetek
Olykor még sírhatok is néha
változást hozni másoknak Veletek
Ez lesz a START,a CÉL a TÉMA

 
Olyan helyen ahol világít a fény
Hol a Kisgyermek arca Őszintén Ragyog
Hol a Szegénynek nem a Nyomor a Tél
Mert az étel a bográcsban vidáman rotyog

 
Hol a Nénikének jó szóért cserébe
Szemében Túláradó Boldogság lobog
S ha egy Éhes ember kiflit kap kezébe
A szíve a tiéddel hevesebben dobog

 
Ha a játék öröme vidámmá tesz Téged
Adj játékot egy nélkülöző kisgyermek kezébe
Meglásd örömét majd megérzi a lelked
Hát kell ennél nagyobb Boldogság cserébe?

 
Tegyünk magunkért s Másokért egy célért sok kézzel
Tanítsuk egymást szeretettel a szépre és a jóra
S ha együtt Vagyunk meglásd sok lelkes szívvel
Nem múlik el nyomtalanul ez a 72 óra!!!

 

 

Kicsi fények

 

Álmomban egy kis erdően jártam
Hol nincsennek fények csak sötét
Csak egy kis lámpásra vágytam
Mely elűzi az éj ködét

Így sétáltam vakon és egyedül
Csak a félelem volt társam
A Halk magányban csak a csend hegedül
Szomorú halk őzi gyászdalt!

Szeretnék kiáltani,szólni,felelni
Hogy itt vagyok,élek,és félek
Szeretnék csak egy halk sikolyt lehelni
Legalább a senki megtudja h élek!!

Egyszer csak úgy a semmibő hirtelen
Mintha csak úgy azt képzelném
Bár az ég körülöttem fénytelen
És ködbe is burkolózott az elmém

Kis lángocskák szálltak felém
Lassan lassan egyre többen
Aranyfüggönyt vonva elém
Szimfóniát az éji csöndben!!!!

A kicsi lángok csak kisértek
boldogan,mosolyogva csöndesen
A kis ösvényen alig fértek
De Ők csak világítottak Fényesen!!!

Mikor kiértem egy világos rétre
s hálákodni szerettem volna
Akkor vettem csak éppen észre
Hogy a kis lángok már ott sem voltak

A sok kis Láng Ti Vagytok
Életemben mikor kiutat nem találok
És Tudom h Ti csak jót akartok
Kedves Drága Ifis Barátok!!

 

 

Csak a Szeretet

 

Zárd ki a világod
Kérlek!Csak egy percre
Tudom hogy "imádod"
De figyelj most a versre!!

Talán Te is csepp vagy
Az élet tengerében
Lehetsz Kicsi,nem nagy
Vagy egy hangjegy a zenében!

Adhatsz bőven inni
A kiszáradt toroknak
Kínálhatsz kenyeret
Ha a gyomrok korognak!

Vígasszal Öntözheted
A Gyöngét s a szomorút
Mosolyoddal fordíthatod
derűvé a borút

Fölszedheted némán
Ami másnak nem kell
"Ne állj már oly bénán"
Csináld azt jó kedvel.

Ha segítesz szívből
Majd hidd el visszakapod
A milliónyi kincsből
Mely szépé teszi napod
Útravalód,kis csomagod,
kérdésed s a felelet
Legyen minden gondolatod
Egyedül a Szeretet!!

 

 

Az igazi Ajándék

 

Mindannyian szeretünk
Ajándékot kapni
Alkalmanként mindezt
Vissza is adni!!

De mi is lehet Ajándék?
A Kávé illata?
Korán reggel Mamádék
Kedves szép szava?

Párod ölelése
szomorú percben
Vagy csak ha gólt rúg
A csapatod a meccsen?

Mind,mind jó dolog
De az igazi Ajándék nem ez!
Amikor az ember nem kap
Hanem örömöt Ő szerez!

Látni az örömöt
Csillogó szemekben
Érezni az évek illatát
Ráncos kezekben

Letörölni arcot
Mely sírástól nedves
Vagy csak megkérdezni,
-Átadhatom a helyem Kedves?

Meghallgatni gyermeket
Mikor mackójának örül,
Vagy mikor együtt a család
A terített asztal körül

Karácsonykor is ünneplünk
Egy Jeles és szép napot.
Őt ki Ajándékul
Önmagából Adott!

Megszületett gyermekként
Hogy mi élhessünk
S hogy a sötéttől
Immár sose félhessünk.

Ünneppé Lett miértünk
s lett a Kereszten száz sebe
Hogy a mi szivünk fájdalmát
Örökre Ő kösse be!!

S Kívánom hogy Ünnepetek
MAGA AZ ÜNNEP TÖLTSE BE!!

 

Legyél mécses

Ha rátok gondolok
Most mécseseket látok
Igen azok vagytok
Bennetek apró pici lángok!

A pici láng egyedül
csak önmagát látja
csak magának hevül
s majd lassan
kialszik a lángja

Ahhoz hogy megláss
körülötted mindent
Szükséges sok hű társ
a többi világító mécses

így lesz fényetek óriási máglya
Adni tudsz meleget és világíthatsz vele
Tudod ezt a világ most sóvárogva várja
Olvaszd hát tavasszá a "zimankót,s a telet"

Ne félj van aki tüzetek táplálja
nem hagyja kihunyni bennetek a fényt
Felment értetek a "Bocsánat Fájára"
Onnan Világított hogy Te örökké élj!

Hát legyél te is,ki viszed ezt a fényt
S ne aggódj,társaid is lesznek.
Zárd szívedbe majd ezt a közös élményt
S légy így
Pihe puha vánkosa a Szeretetnek!